Az M85 gyorsforgalmi út Csorna II. - Pereszteg - Sopron kelet - Sopron országhatár közötti szakasz részeként tervezett alagúthoz kötődő szeizmikus kutatás



  Cégünk, a Geogold Kárpátia Kft. szeizmikus tomográfia vizsgálatot végzett az "M85 gyorsforgalmi út Csorna II. – Pereszteg – Sopron kelet – Sopron országhatár közötti szakasz" Bécsi-dombi szakaszára tervezett alagút nyomvonala mentén. A terepi munkák 2016. augusztusában zajlottak, a teljes szelvényhossz 700 folyóméter lett. A mérések két szelvény (ÉNy és DK) mentén történtek.

A refrakciós szeizmikus mérések során a kívánt behatolási mélység elérése céljából az erre a célra kifejlesztett speciális pirotechnikai eszközt alkalmaztunk. A gerjesztett jel felvétele az ÉNy-i szelvény mentén 81, míg a DK-i szelvény mentén 61 csatornával történt. A geofonok távolsága mindkét esetben 5 m, míg a jelgerjesztés 20 m-enként történt.

Az adatok feldolgozásához és a geofizikai modell megalkotásához tomografikus eljárást alkalmaztunk, a Reflexw elnevezésű programot alkalmazva. Az eredmények szemléltetésére legalkalmasabbak a geofizikai szelvények, melyeken az adott térrészben terjedő rugalmas hullámok sebességei (longitudinális és transzverzális) valamint a sebességekből származtatott kőzetek fizikai paramétereit ( Poisson állandó és Young modulus) ábrázoltuk.

Az ÉNy-i szelvény esetében viszonylag egyveretűnek mondható a P hullám sebességeloszlása, mely 400-1600 m/s értékek közé tehető és a mélység felé nő. P hullám terjedési sebességek szempontjából, teljesen más képet kapunk a DK-i szeizmikus szelvény esetében. A felső 15-20 méteres rész az ÉNy-i szelvénynek megfelelően moderált 900-1400 m/s hullámsebességgel jellemezhető, ami 90+150 - 90+430 km szelvény között a mélység felé haladva ugrásszerűen eléri a 2000 m/s sebességet és a mélységgel tovább növekedve 3700 m/s-on tetőzik. A hullámok refrakciójának szabálya miatt és adott mérési elrendezés mellett esély sem volt az erősen cementált rétegek alól információt nyerni szeizmikus refrakciós úton. Minden esetre az tisztán látszik, hogy az alagút jelenlegi tervezett nyomvonala áthalad ezen az erősen cementált, nagy hullámsebességű zónán.


P hullám sebesség profil a DK és az ÉNy- i szelvény mentén.


Felszíni szeizmikus kutatás az M0 autóút északi szektor 11. sz. főút - 10. sz. főút közötti szakaszra tervezendő alagúthoz kötődően



  A Geogold Kárpátia Kft. szeizmikus refrakciós méréseket végzett az M0 autóút északi szektor 11. számú főút - 10. számú főút közötti szakaszának tervezett alagút nyomvonala mentén, Budapest -III. kerület, Üröm és Pilisborosjenő térségében. A teljes szelvényezett hossz a két tervezett alagút esetében 5,300 folyómétert tett ki.

A 2016 tavaszán végzett szeizmikus kutatás egy átfogó geofizikai és fúrásos vizsgálat részeként zajlott, melynek célja a felszín alatti képződmények litológiai és geotechnikai minősítése volt a tervezett alagút nyomvonala mentén. A szeizmikus kutatás céljához a P és S hullámsebességek eloszlásán túl, rugalmassági paraméterek meghatározása is hozzátartozott.

A szeizmikus méréseket 48 csatornás, telemetrikus műszerrel végeztük, 5 méteres geofonközzel. Az előírt maximális behatolási mélység 110m volt. Ilyen kutatási mélység eléréséhez a kalapácsos gerjesztés túl kevésnek bizonyult. A robbantásos és a vibroszeizzel való hullámgerjesztés pedig a terepi nehézségek miatt volt kivitelezhetetlen. Ennélfogva a mérés lebonyolításához speciális pirotechnikai eszközt fejlesztettünk, melyet alkalmazva sikerült megfelelő behatolási mélység biztosítása.

Az adatok kiértékelése tomografikus - bemerülő hullám módszerrel történt. Ehhez megfelelő adatmennyiséget sűrű, 20 méterenkénti hullámgerjesztéssel sikerült elérni. A geofizikai modell létrehozására alkalmazott inverziós algoritmus, a SIRT (Szimultán Iteratív Rekonstrukciós Technika) került kiválasztásra.

Kísérleti mérések keretein belül megállapításra került, hogy az alagút mentén az agyagos felső réteg olyan nagy vastagságban van jelen, hogy a gerjesztett S-hullámok nagyon rövid távolságon belül elnyelődnek. A gerjesztés energiáját növelve, pedig terepi nehézségekbe ütköztünk. Ennek következtében az S hullámok szelvény menti eloszlása kiegészítő mérések révén került meghatározásra. Az alagút mentén fúrt magminták jellegzetes képződményein a Miskolci Egyetem Geofizikai Intézeti Tanszék Kőzetfizikai Laborjában történetek P és S hullámsebesség mérések. Az egyes mintákon mért értékeket felhasználtuk egy olyan összefüggés létrehozására, amely a P és az S hullámsebességek közötti kapcsolatot írja le. A geofizikai és fúrásos feltárás során megismert földtani felépítést és a szeizmikus mérések révén meghatározott P hullámsebesség szelvények, valamint az összefüggés felhasználásával előállítható az S hullámsebesség eloszlása. A fenti módon előállított P és S hullám sebességmezőkből a keresett rugalmassági paraméterek 2D eloszlását állítottuk elő.



Hosszútávú ivóvízellátási stratégia és monitoring rendszer létrehozása az Érmelléki régióban


INTERREG HURO/1101/167/1.3.2. – Érmellék Konzorcium (2013-2015)

  Az ENEREA Nonprofit Kft. és a Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judetean Bihor) (Nagyvárad, Ro) sikeres pályázott nyújtott be a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program felhívására, melynek eredményeként a „Hosszútávú ivóvízellátási stratégia és monitoring rendszer létrehozása az érmelléki régióban” (Establishment of a long-distance drinking water supply strategy and monitoring system in the Érmellék - Valea Ierului Regions) című projekt megvalósításához vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Az IERWATER projekt célja a magyar-román határon átnyúló Érmellék területén a hosszú távú vízellátás stratégiájának fejlesztése. A stratégia elkészítésének akadálya, hogy igen kevés információval rendelkezünk a felszín alatti vízkészletről. A meglévő víz nem megfelelő vízminőségű, a vízellátás biztosítására szolgáló építmények és berendezések a legtöbb településen elavultak, hiányosak. Folyamatos beruházások néhány akut problémára megoldást kínálnak, de a hosszú távú stratégiára van szükség annak érdekében, hogy a víztartalékok a fenntarthatóan elérhetőek legyenek.

Társaságunk, az Érmellék Konzorcium tagjaként, a romániai és magyarországi projekt felakadok kivitelezésében is részt vett:

Magyarországon elkészült két vízbázis (Álmosd – Bagamér és Kokad vízbázisok) biztonságbahelyezési terve. Romániában a 3 vízbázis (Kiskereki (Cherechiu), Érszőlős (Viisoara) és Éradony (Adoni) biztonságbahelyezési terve és a térségi vízellátási stratégia készült. Ezeken kívül létre jött a közös monitoring hálózat és a teljes projektterületet lefedő térinformatikai adatbázis. Ezek az eredmények a projekt alapvető célkitűzéseinek a megvalósítását szolgálták, nevezetesen a biztonságos és jó minőségű víz megőrzését a határ menti térségben.

A projekt adatairól bővebben: http://ierwater.eu/ honlapon



Az Aggteleki-karszt és a Szlovák karszt világörökség barlangjainak kezelése


HUSK/1101/221/0180”- Karst Survey Konzorcium (2013-2014)

A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága és a Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky (A Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Hatósága) „Az AggteIeki-karszt és a szlovák karszt világörökség barlangjainak kezelése” című közös pályázata támogatást nyert (azonosító száma: HUSK/1101/221/0180). A közbeszerzésen győztes Karst Survey Konzorcium – tagjai a GeoGold Kárpátia Kft. és KSZI Környezetvédelmi Szakértő Kft. – végezte el a területen a kijelölt diagnosztikai vizsgálatokat.

A projekt célja volt, hogy a különöbző vizsgálatok (szennyezésfeltárás, geofizikai vizsgálatok, nyomjelzéses vizsgálatok) alapján a Vass Imre- és a Milada barlangok vízgyűjtő területét (védőterületét) meghatározzuk.

Az országhatáron átnyúló geofizikai vizsgálatok során 2000 db rádio-magnetotellurika (RMT) mérést és 80 db vertikális elektromos szondázást VESZ (AB 400) készítettünk. A mérések kiértékelése alapján szerkesztett földtani, geoelektromos, ellenállás-eloszlási és sérülékenységi térképeken pontosítottuk a karsztosodott terület földtani felépítését, sérülékenységét, repedezettségi mértékét és irányait, elkülönítettük a töredezett, másodlagos permeabilitású epikarsztot a tömörebb, közel vízzáró endokarszttól, valamint meghatároztuk a fedőréteg vastagságát.

Az országhatáron átnyúló nyomjelzéses vizsgálatok célja a területen lévő víznyelők és vízfakadások közötti, eddig nem vizsgált kapcsolatok kimutatása, a projektterületen lévő barlangok vízgyűjtő területének pontosítása, a közöttük lévő hidraulikai kapcsolat igazolása és nem utolsó sorban a terület szivárgáshidraulikai paramétereinek megismerése volt. Hat szlovák és két magyar helyszínen történt nyomjelzés, vízmintavételezés pedig a határ mindkét oldalán, 23 db megfigyelési pontban, több mint 3000 db vízmintavétellel. A mintákat egy GGUN-FL típusú fluorométer segítségével helyben elemeztük fluoreszkáló nyomjelzőkre, a bakteriofág-vizsgálatot pedig a kassai Állatfiziológia Intézet biológiai laboratóriuma (biologické laboratórium Ústavu fyziológie hospodárskych zvierat SAV) végezte.

A fenti vizsgálatok és archív információk alapján Feflow szoftverrel hidrodinamikai és transzportmodellezést végeztünk, melynek segítségével lehatároltuk a Vass Imre- és a Milada-barlangok vízgyűjtő területét, szennyezőanyag transzportot szimuláltunk a területen. Megtörtént a forrásvízhozamok hosszúemlékezeten alapuló modellezése a Gömör-Tornai-karszt két forrásának (Fekete-forrás, Jósva-forrás) példáján.




„Golop üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata”


GEOGOLD-GEOKOMPLEX Konzorcium (2012-2014)

A golopi vízbázisról Abaújkér, Abaújszántó, Golop, Mád, Monok, Rátka, Tállya települések és 2014 tavaszától Szerencs város lakosait, közületi és ipari fogyasztóit látják el vezetékes ivóvízzel (~11300 főt). A települések ivóvízellátását három termelőkút biztosítja, melyek a 20-40 m mélységtartományban, illetve a T3 jelű kút több szakaszon is (11-40 m), szarmata korú repedezett riolittufába vannak szűrőzve. A kutak talpmélysége 45-50 m között változik. Hasadékos rétegvízbázis lévén, a vízkészlet utánpótlódása a csapadékból származik, amely a repedezett kőzettömegben áramolva jut a megcsapolási helyre. A vízmű környezetében, a vízbázis utánpótlódási területét alkotó Tokaji-hegység DNy-i magaslatainak főtömegét képező vulkanikus képződmények (riolittufa, riolitláva, piroxénandezit) viszonylag vékony talajtakaró alatt, a felszín közelben találhatók, ezért a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szempontjából a vízbázis sérülékenynek tekinthető (VIFIR kódszáma 4221 10).

Feltáró munkák

A vízbázis diagnosztikai vizsgálatát a vízbázisra vonatkozó archív adatok, információk beszerzésével, feldolgozásával kezdtük. A térinformatikai adatbázis kialakításához topográfiai, EOV rendszerre transzformált GEOTIF szelvényeket, ortofotókat használtunk. A rendelkezésünkre álló térképeket, információkat feldolgoztuk és az ArcGIS térinformatikai adatbázisban jelenítettük meg, mely adatbázist a munka előrehaladtával folyamatosan bővítettük. A golopi vízbázis geofizikai vizsgálatai során összesen 1200 db RMT (Radio Magneto Tellurika), valamint 108 db AB 400 m terítési távolságú VESZ (Vertikális Elektromos Szondázás) mérést végeztünk. A szennyezőforrások feltárásos vizsgálata c. munkafázis keretében történt a szennyezésfeltáró furatok kialakítása (11 db), talaj és vízmintavétel a furatokból, illetve a termelőkutakból, víz- és üledékmintavétel (3-3 db) a Szerencs-patakból, illetve az andezitbánya lecsapolt résvizét elszállító patakból, továbbá a golopi és tállyai lakossági kutakból, valamint a területen felszínre bukkanó forrásokból (összesen 20 helyszínen). A szennyezettségi határértéket meghaladó vagy megközelítő szennyeződések jelenléte a felszínközeli vízmintákban jobbára természeti, kisebb mértékben pedig antropogén hatás eredménye. A regionális kiterjedésű vulkanikus vízadó felelős a minden mintában magas vas-, mangán- és arzén-koncentrációért, valamint a vízbázis ÉK-i sávjából származó vízmintákban szulfát-ion dúsulásáért. 5 db monitoring kút, 7 db ideiglenes piezométer létesült vízmintavétel, vízszintregisztrálás, szivattyúteszt-vizsgálatok és a víztermelés hosszabbtávú megfigyelése céljából. Az izotóp vizsgálatok szerint a trícium kimutatható volt a termelőkutak, illetve a figyelőkutak vízében, kivéve a GP‐6 jelű kútban. A két legmélyebb figyelőkútban végzett radiokarbon vizsgálatok friss víz jelenlétére utalnak. A tartós szivattyútesztek illetve kút egymásrahatás vizsgálatok során 15 db automata vízszint- és hőmérsékletmérő műszer beszerzése és telepítése történt meg, a vízmű- és kiépített monitoring-hálózat kútjaiba.

A figyelőkutakban és monitoring kutakban végzett vízminőség vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a határértéket meghaladó vas-, mangán-, szulfát-, illetve arzén-koncentráció természetes eredetű, a vulkanikus vízadóból kerülnek a felszín alatti vízbe. A 123/1997 (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében Golop üzemelő sérülékeny vízbázis esetében a diagnosztikai vizsgálatok eredményeire épülő hidrodinamikai modellel meghatároztuk a vízkivétel belső-, a külső-, hidrogeológiai „A” és hidrogeológiai „B” védőidomokat, valamint a hidrogeológiai „B” védőterületet. A védőterületek meghatározásánál felhasználandó víztermelési adatokat a Borsodvíz Zrt-vel való egyeztetés alapján alkalmaztuk a modellben. Golop esetében a jövőbeni fejlesztéseket szem előtt tartva, az üzemelési engedélyben meghatározott, védendő vízmennyiséggel (3800 m3/nap) számoltunk. A hidrodinamikai modellvizsgálatok a Feflow® 6 szoftverrel az input és output műveletek, elő és utófeldolgozó munkáit a SURFER, az ARCGIS, és az AUTOCAD programokkal végeztük. A hidrodinamikai számítások alapján kijelölésre került a sérülékenységtől függetlenül, kötelezően kialakítandó belső (20 napos) védőterületen kívül a vízbázis 50 éves elérési időhöz tartózó hidrogeológiai „B” védőterülete. A Biztonságba helyezési tervdokumentációban összefoglaltuk az elvégzett diagnosztikai vizsgálatokat, javaslatokat tettünk a vízbázis védelme érdekében a védőterületen betartandó korlátozásokra, intézkedésekre, valamint a vízbázis tulajdonosának, üzemeltetőjének feladatköreire vonatkozóan.

A benyújtott dokumentáció alapján a Felügyelőség kiadta a védőterületi határozatot, amelyben az egyes védőidomok felszíni vetületei, valamint a védőterületek hivatalosan kijelölésre kerültek.



„Hatvan üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata” KEOP-2.2.3/A/09-2011-0003. (2012-2014)



A vízbázis alapadatai

Hatvan Város Önkormányzatának tulajdonában és a Heves Megyei Vízmű Zrt. üzemeltetésében lévő hatvani vízbázis 5 db termelőkútja felső-pannon, illetve pleisztocén korú homokra szűrőzöttek, 48,8 és 84,0 m között, különböző mélységközökben. A kutak talpmélysége 74,0 és 94,0 m között változik. A vízbázisról kizárólag Hatvan város lakosait és ipari fogyasztóit látják el vezetékes vízzel. A vízbázis szerepel a VKKI üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok listáján, 9098-30 jelű vízbázis kóddal, AID412 jelű vízbázis VOR kóddal.

A diagnosztikai fázisban végzett kutatási munkák



Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihar Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére (HURO/0901/044/2.2.2)


KSZI-GEOGOLD Konzorcium (2011-2013)

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) (Debrecen) és a Bihor Megyei Tanács (Nagyvárad, RO) 2010.-ben Magyarország-Románia határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében támogatást nyert „Kutatási program a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió területén átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és állapotának megismerésére”. A projekt vezető partnere a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság volt. A kutatási program végrehajtására kiírt közbeszerzési pályázatot a KSzI – Geogold Konzorcium nyerte el.

A projekt a határokkal osztott hidrogeotermikus erőforrások alaposabb feltáráshoz, és az így szerzett ismeretek segítségével ennek fenntartható használatának problémaköréhez kívánt ozzájárulni.

A kutatás menete:

A projekt megvalósítása során az alapvető célkitűzéseink teljesültek. Sikerült az államhatárral osztott (egyelőre hivatalosan nem kijelölt) felszín alatti termálvíztest hidrogeotermikus rendszerének megértéséhez a határ két oldalán összegyűjtött és a projekt során pontosított földtani, vízföldtani, geotermikus, geokémiai adatok harmonizált feldolgozása, amely elméleti alapot nyújtott a numerikus modellezés számára. A vizsgálat tárgyát képező határon átnyúló felső-pannon termálvíztest hidrogeológiai, hidraulikai és hidrogeotermikus viszonyainak pontosítása hidrodinamikai és hőtranszport modellezéssel elkészült. Elvégeztük a vizsgált víztesteken az eltérő tulajdonságú területek, hidrológiai tájegységek lehatárolását, valamint az ezeket kialakító háttértényezőket meghatároztuk, pontosítottuk a vízkémiai jellemzők matematikai értékelésével (klaszteranalízis). Intézkedési javaslatokat fogalmaztunk meg a víztestek jelenlegi jó állapotának fenntartásához. A projekt elősegíti a stratégiai termálvíz használók közötti együttműködés kibontakozását és a geotermális energia jövőbeli hasznosításának lehetőségét Románia és Magyarország határmenti régiójában, Bihar és Hajdú-Bihar megye területén. A projekt hozzájárul a termálvíztartókkal történő harmonizált és fenntartható gazdálkodás megalapozásához, amely stratégiai jelentőségű mindkét ország számára. Az eredmények együttes terjesztése és publikálása a határ mindkét oldalán hozzájárul úgy a jelenlegi és jövőbeli hasznosítók, mint a szélesebb közvélemény környezettudatos gondolkodásának alakításához.



„Nagybörzsöny sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata” KEOP-2.2.3/A/09-2010-0006


(2011-2013)

A község ivóvízellátását egy termelőkút biztosítja, amely a 75,5 - 237,5 m mélységtartományban 9 rétegben, bádeni korú andezit rétegvulkáni képződményekre van szűrőzve. Talpmélysége 225 m. A vízmű északkeleti szomszédságában található Bárókút-forrásfoglalás, korábban a község vízellátását szolgálta, de alacsony vízhozama (40-90 l/perc) és erősen időjárásfüggő jellege miatt már évek óta nem üzemel. A vízbázis üzemeltetője a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (továbbiakban DMRV Zrt.). Hasadékos rétegvízbázis lévén, a vízkészlet fő utánpótlódása a csapadékból származik, amely a hasadozott kőzettömegben áramolva jut a megcsapolási helyre. A vízmű környezetében, a vízbázis utánpótlódási területét alkotó Börzsöny‐hegység főtömegét képező andezit, illetve andezitdácit rétegvulkáni képződmények viszonylag vékony talajtakaró alatt, felszín közelben jelentkeznek, ezért a felszíni szennyeződéssel szembeni érzékenység szempontjából a vízbázis sérülékenynek tekinthető (VIFIR kódszáma 12006-10).

Feltáró munkák

A vízbázis diagnosztikai vizsgálatát a vízbázisra vonatkozó archív adatok, információk beszerzésével, feldolgozásával kezdtük. A térinformatikai adatbázis kialakításához topográfiai, EOV rendszerre transzformált GEOTIF szelvényeket, ortofotókat használtunk. A rendelkezésünkre álló térképeket, információkat feldolgoztuk és az ArcGIS térinformatikai adatbázisban jelenítettük meg. A nagybörzsönyi vízbázis geofizikai vizsgálatai során összesen 170 db RMT (Radio Magneto Tellurika), és 23 db VESZ (Vertikális Elektromos Szondázás) mérést végeztünk. Az RMT mérések kiértékelés alapján meghatározható volt a löszös homok, a kavicsos homok, valamint a rétegvulkáni képződmények területi elterjedése. A vízműkút környezetében a felszín közelében homokos kavics és a homokos lösz képződmények dominálnak, helyenként a háttérben egy-egy kisebb-nagyobb foltban a környezetétől eltérő (magasabb) ellenállású képződmények, andezit, és/vagy a Rákosi Mészkő Formáció keményebb képződményei (homokkő, mészkő) jelennek meg. A jelenség feltehetően tektonikus viszonyokra vezethető vissza. A Bárókút-forrás közelében is kimutatható a vízadó andezit-görgeteg. A VESZ mérések végeredményeként 4 db földtani szelvény készült. A mért anomáliák alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a vízműkúttól É-ra egy feltételezett normálvető húzódik, melyet a projekt során létesített monitoring kút pozitív jellege is alátámaszt. A szennyezőforrások feltárásos vizsgálata során felmértük az előzetesen lehatárolt védőterületen található pontszerű és diffúz szennyezőforrásokat. E munkafázis keretében történt a szennyezésfeltáró furatok kialakítása (3 db), talaj- és vízmintavétel a furatokból, illetve a termelőkútból, a Bárókút-forrásból, Börzsöny-patakból, ásott kutakból, valamint a területen felszínre bukkanó forrásokból (10 db). A településen a kitermelt, valamint a talajvíz minősége is kielégítő, a prognosztizált szennyezőforrások hatása jelenleg nem érzékelhető a felszín alatti vízkészletben. A monitoring rendszer kialakítása során 1 db (a vizsgálatok után eltömedékelt) kutatófúrás és 2 db, egy sekély (NP-1 jelű) és egy mélyebb (NM-1 jelű) monitoringkút kialakítására került sor, ez utóbbi pozitív lett. A figyelőkutak talpmélysége 10 m, illetve 150 m. A vízműkútban és a monitoring kutakban automata vízszint-, illetve nyomásregisztráló berendezések telepítésére is sor került.

Az egymásrahatás-vizsgálatok eredményei azt tükrözik, hogy a vízműkút folyamatos termeltetése nincs hatással sem a felszínközeli porózus vízadóra, sem a mélyebb kút hasadékos, vulkanikus eredetű vízadójára. A vízminta vizsgálatok alapján határértéket meghaladó koncentrációk nem fordultak elő, mindkét kút vize igen jónak minősíthető. A hidrodinamikai modellvizsgálatok a Feflow® 6 szoftverrel az input és output műveletek, elő és utófeldolgozó munkáit a SURFER, az ARCGIS, és az AUTOCAD nevű programokkal végeztük. A 123/1997 (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében Nagybörzsöny üzemelő sérülékeny vízbázis esetében meghatároztuk a vízkivétel belső-, a külső-, hidrogeológiai „A” és hidrogeológiai „B” védőidomokat, valamint a hidrogeológiai „B” védőterületet. A hidrodinamikai számítások alapján a vízbázis sérülékenynek minősül, ezért kijelölésre került a sérülékenységtől függetlenül, kötelezően kialakítandó belső (20 napos) védőterületen kívül a vízbázis 50 éves elérési időhöz tartózó hidrogeológiai „B”védőterülete.



„Dunabogdány üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata”(KEOP-2.2.3/A/09-2010-0002)


KSZI-GEOGOLD Konzorcium (2010-2012)

„Dunabogdány üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata”
(KEOP-2.2.3/A/09-2010-0002) – KSZI-GEOGOLD Konzorcium (2010-2012)

A vízbázsi alapadatai

A dunabogdányi parti szűrésű vízbázis területén két, egymástól 3,5 km távolságra, a Szentendrei Duna jobb partján létesített termelőkút-csoport biztosítja a vízellátást Dunabogdány község és a Visegrád külterületéhez tartózó Szentgyörgypuszta lakosai részére. A geofizikai vizsgálatokat a vízműkutak előterében, illetve a kútcsoportok irányában, a Szentendrei-Dunaág 30 és 26 folyamkilométer szelvényei között végeztük.
A Svábkert-dűlőn (a településtől ÉNy-ra) lévő vízműtelepet 1968-ban létesítették, amelyen 3 db csőkút üzemel. Mivel a vízmű bővítése a beépítettség miatt nem volt lehetséges, 1985-ben a falutól délkeletre, a Dunabogdányi öblözet község felőli oldalán megépítettek egy törpecsápos kutat is. A víztermelő kutak a középvízi partéltől átlag 50-100 m-re helyezkednek el. A vízadó réteget pleisztocén teraszüledék jelenti, amely kifejlődése szerint homokos kavics, kavicsos homok
A csőkutak vízének minősége megfelelő, kémiai összetétele alapvetően dunai vízutánpótlódásra utal. A nitráttartalom 10 mg/l alatti, azonban néhány mikroszennyező meghaladja a határértéket. Ezt a vízműtelepet az üdülőterület csatornázatlansága veszélyezteti. A csápos kút vízkészlete a háttéri terület mezőgazdasági művelése miatt lényegesen veszélyeztetettebb, a vízében észlelt nitráttartalom időszakos emelkedése miatt a szolgáltatott víz csak „tűrhető” vízminőségi kategóriába volt sorolható
A „Távlati Vízbázisok Biztonságba Helyezése” célprogram keretében az egész Dunabogdányi Öblözet előzetes hidrogeológiai védőterület meghatározása megtörtént, amely magába foglalja az üzemelő csáposkutat is.


A diagnosztikai fázisban végzett kutatási munkák

  A dunabogdányi vízbázis területén végzett diagnosztikai vizsgálatok fontosabb fázisai a következők voltak:
Az első ütemben megtörtént az archív adatok összegyűjtése és rendszerezése, továbbá azok a terepi vizsgálatok, amelyek az utánpótlódási terület pontosabb lehatárolását eredményezik, illetve az előzetes hidrodinamikai modell megbízhatóságát hatékonyan megnövelték. Ezek a következők voltak:

A második ütemben került sor a monitoring rendszer tervezésére, kiépítésére és beüzemelésére. A komplex megfigyelő-ellenőrző rendszer kialakításához 3 db új figyelőkutat mélyítettünk (36/15/15 m mély), valamint 11 db meglévő észlelőkutat felújítottunk és engedélyeztettünk.   A beruházás ideje alatt az üzemelő kutakon, a meglévő figyelő kutak egy részén, ill. az újonnan épült monitoring kutakon vízvizsgálatok készültek. Az egyes helyszíni mérések ideje alatt pedig a szennyeződés feltáró furatok, a kutatófúrások, a Duna, továbbá a lakossági kutak vizéből is történtek vízmintavételek és elemzések. 12 db izotóphidrológiai vizsgálat is készült. A vízminták eredményeit geomatematikai módszerekkel vizsgáltuk, a Duna és a termelőkutak közötti hidraulikus kapcsolatok elemzésének céljából.   A diagnosztikai vizsgálatok eredményeit felhasználva elkészült a vízbázis hidrodinamikai modellje (VISUAL MODFLOW), amelynek segítségével meghatároztuk a vízkivételek védőterületeit. A 123/1997 (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében Dunabogdány üzemelő sérülékeny vízbazis esetében meghatároztuk a belső-, külső-, hidrogeologiai „A”, és hidrogeologiai „B” védőidomot. A Biztonságba helyezési tervdokumentációban összefoglaltuk az elvégzett diagnosztikai vizsgálatokat, javaslatokat tettünk a vízbázis védelme érdekében a védőterületen betartandó korlátozásokra, intézkedésekre, valamint a vízbázis tulajdonosának, üzemeltetőjének feladatköreire vonatkozóan. A benyújtott dokumentáció alapján a Felügyelőség kiadta a védőterületi határozatot, amelyben a védőterületek hivatalosan kijelölésre kerültek.



Kutatási program a Körös medence a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére Magyarország-Románia határon Átnyúló Együttműködési Program keretében (2010- 2011)


KSzI – Geogold Konzorcium

A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) és a Bihor Megyei Tanács a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében közös román-magyar projekt megvalósítására nyert támogatást. A projektvezető partnere, és magyar oldali kedvezményezettje a TIKÖVIZIG, míg a román oldalon a kedvezményezett a Bihor Megyei Tanács. A kutatási program végrehajtására kiírt közbeszerzési pályázatot a KSzI – Geogold Konzorcium nyerte el.

A kutatás átfogó célja volt a román-magyar határral metszett, a Körösök, illetve a Berettyó részvízgyűjtő-területén lehatárolt GWBs RO HU felszínalatti víztesthez kapcsolódó alapvető geológiai, hidrogeológiai, hidraulikai, kémiai és környezeti összefüggésekre vonatkozó ismeretek bővítése és pontosítása, melyek a víztestnek a TIKÖVIZIG és a romániai Bihor megye illetékességi területére eső része jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükségesek. Továbbá ezek tükrében olyan intézkedési terv kidolgozása, amely hozzájárul a víztest jó állapotának fenntartásához, vízgazdálkodási tervének bővítéséhez.

Célkitűzések és a hozzájuk kapcsolódó munkaszakaszok:

1. A határral metszett víztestek hidrogeológia és hidraulikai, vízkémiai viszonyainak feltárása és pontosítása

Archív geológiai, hidrogeológiai, geofizikai, geokémiai ökológiai, klimatológiai, talajvízjárási információk begyűjtése és feldolgozása

Forrás- és kútvizsgálat és vizsgálati eredmények feldolgozása

Geofizikai vizsgálatok és vizsgálati eredménye feldolgozása (VESZ, GP)
Hidrodinamikai modellek felépítése és futtatása
Klaszteranalízis.
Dinamikus faktoranalízis

2. A szomszédos, karsztos beáramlási terület érzékenységének megállapítása
Archív geológiai, hidrogeológiai, geofizikai, karszt- és barlangvizsgálati, információk, csapadéktérképek begyűjtése és feldolgozása.
Geofizikai vizsgálatok és vizsgálati eredmények feldolgozása (RMT, VLF-R)
Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata
Szennyezőforrás feltárás

3. A vízkészletet érő hatótényezők, és azok feltárása

4. Közös GIS adatbázis létrehozása

5. A víztest jó állapotban tartásához szükséges intézkedések maghatározása

A projekt bővebb ismertetését és a kutatási eredményeket lásd a www.biharaqua.org honlapon.



Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére - Magyarország – Szlovákia – Ukrajna Szomszédsági Program (2007-2008)



Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKOVIZIG) a Magyarország – Szlovákia és Ukrajna Szomszédsági Program (INTERREG III A/Phare CBC Program) keretébe a „Környezetvédelmi Program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére” című közös szlovák-magyar projekt megvalósítására támogatást nyert.

A projekt Magyarországon a Borsod-Bau 2000 Kft. által üzemeltetett 1 db vízbázison (Tornaszentjakab), az ÉRV Zrt. által üzemeltetett 2 db vízbázison (Imola, Trizs), valamint a Cser-Komkra Kft. által üzemeltetett 7 db vízbázison (Becskeháza, Kelemér, Gömörszőlős, Égerszög, Szőlősardó, Varbóc, Szin) valósult meg. Szlovákiában a VEOLIA B.B. Vízmű által üzemeltetett 3 db vízbázis (Tornalja, Hanva, Lévárt) területén végeztük vizsgálatainkat. A magyar oldali projekt kedvezményezettje az ÉKOVIZIG, míg szlovák oldalon a kedvezményezett Tornalja Város Önkormányzata (Maesto Tornal’a).

Társaságunk a KSzI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. és az Envirogold s.r.o. (Pri Slanej 17. 98201 Tornala) alvállalkozójaként a következő munkarászek elvégzését vállalta:



Felszín alatti ivóvízbázisok védelme Bors Község (Románia) területén az INTERREG III.

A / Phare CBC Program keretén belül (2008-2009)

Bors Község Önkormányzata a Magyarország- Románia és Magyarország – Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program (Interreg IIIA/Phare CBC Program) keretében a „Felszín alatti ivóvízbázisok védelme Bors Község területén” című román–magyar tükörprojekt megvalósítására nyert támogatást, amelyben magyarországi partnere a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) volt.

A program a Bors községhez tartozó négy község – Borş (Bors), Sântion (Biharszentjános), Santăul Mare (Nagyszántó), Santăul Mic (Kisszántó) vízbázisának védelmi fejlesztési tervére irányult.

Társaságunk a KSZI Kft. megbízásából a következő vízbázisvédelmi munkarészek kivitelezését végezte:



Környezetvédelmi program a Hajdú-Bihar megyei határközeli ivóvízbázisok védelmére Magyarország-Románia INTERREG III/A program (2006-2007)



A projekt a következő határközeli községek ivóvízbázisainak diagnosztikai vizsgálatára és intézkedési terveinek elvégzésére irányult: Bedő, Fülöp, Kismarja, Körösszakál, Körösszegapáti, Monostorpályi, Nyírábrány, Pocsaj-Esztár.

A projekt vezető partnere a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) volt, mely közbeszerzési eljárás során Környezetvédelmi Szakértő Iroda (KSZI) Kft-re bízta a program megvalósítását.

Társaságunk a KSZI Kft. alvállalkozójaként az alábbi feladatokat végezte: